Prosti a díványon - A szerelmi háromszög

A szex elmúlása a kapcsolatokból, baráti beszélgetések Prágában, az örömlány és a vendég szerelme - beszélgetések egy prostival, aki a szakmát belülről látja, és vendégei szerint olyan élményt nyújt, mint saját barátnőjük.

cikk-tipus-riport

 

- Már említetted, sok a korosabb vendéged...

Vannak vendégeim 60, sőt, néha 70 felett is, igen. Ez egy bonyolult téma... Ők általában működő, régóta tartó házasságban élnek. Olyan is van, hogy tényleg jó ez a házasság, és csak a szex hiányzik belőle. Például a pasi étvágya mindig is nagyobb volt, de eddig megoldották. Most viszont valamit tenni kell, mert túl nagy a különbség, és hiába küszködnek, házon belül nem tudják megoldani. Marad két választás: vagy félrejár a pasi, vagy otthon savanyodik, becsületből. És a hiányérzettől közben beteg lesz.

Persze itt jöhetnek az idealisták, és mondhatják, hogy ha egy kapcsolatban nem működik a szex, és nem lehet megoldani a problémát, akkor az a kapcsolat rossz, véget kell vetni neki. Csakhogy a világ nem ilyen fekete-fehér. Figyelembe kell venni, hogy arról az időszakról van szó, amikor az emberek szexuális étvágya mindenképpen csökken, a nőké sokszor hirtelen, a férfiaké viszont csak lassan. És két, amúgy összeillő ember ilyen programja között akár húsz év különbség is lehet... Ekkor mit kellene tegyenek? Harminc-negyven-ötven év, szeretetben-szerelemben eltöltött házasság után, váljanak el? Ez senki mást nem tenne boldoggá, csak az ezt hirdető idealista embereket. A feleket sokkal inkább megnyomorítaná a különlét.

Olyan is lehet, sőt, ez azért a gyakoribb, hogy a kommunikáció (és az önismeret) egyáltalán nem tökéletes a pár tagjai között. Nem tudják lekommunikálni, hogy a nő számára a szex már jelentőségét vesztette, miközben a férfiben még javában munkál a vágy. De nem elég erős, hogy feloldja ezt a kapcsolatában, veszekedni nem akar, eszközöket nem talál, és abban sem biztos hogy szabad neki erőltetni a dolgot. Van, hogy éppen a társadalmi konvencióknak enged ő maga is, ami szerint egy hatvanas-hetvenes párnak az már nem kell. De közben nagyon nyomasztja az egész, valahol nem akarja, hogy egymásnak ők csak papa és mama legyenek.

Több olyan vendégem is van, aki a házassága 30-40-50 éve alatt egyetlen egyszer nem beszélt a feleségével a szexről, és nem most fogja elkezdeni. Magát az ötletet is különösnek találja. Innentől a házasélet vége úgy néz ki, hogy a pasi bepróbálkozik néhányszor, mire a párja lepöccinti valami látszat-indokkal. Talán konkrét probléma van a dolog mögött, talán tényleg csak az idő, de ez soha nem kerül ki, mert nem beszélik meg. Néhány próbálkozás után a férfi felfogja az üzenetet, és nem kísérletezik többet. Aztán pár év vegetálás után nézelõdik mondjuk a neten, és szembejön neki néhány weboldal. És eszébe jut: voltaképpen miért ne?

És ezt az egészet nem gonoszságból, nemtörődömségből, hímsovinizmusból csinálja, és nem is azért, hogy érezhesse, ő, mint férfi megengedheti magának, hogy fiatal pipiket dugjon. Ehelyett gyakran tényleg szereti a párját, és egyszerűen nem ismer más utat. Ők, ha találnak egy alkalmas partnert, akkor általában nem is kísérleteznek tovább, leragadnak nála. Belőlük nagyon gyakran lesz törzsvendég, visszajárnak hozzám, kipótolni azt, ami otthon hiányzik. Gyakorlatilag két nőben együtt találják meg a megfelelőt.

Igazából egyben, aki viszont az idők során megváltozott - veti közbe S mosolyogva.

Igen - veszi vissza a szót N - ez nem egy ideális megoldás, csak az adott helyzetben nem tudnak jobbat kitalálni.

 

- Az azért kemény, hogy sosem beszélnek szexről. Csak nem lehet ennyire hiányos két ember között a kommunikáció...

Nem, ez inkább az idősebbekre jellemző, és a fiatalabb korosztálynál egyértelműen jobb a helyzet. Amúgy él az a közhiedelem, hogy egy jó negyvenes vagy ötvenes pasi milyen sokat tud az ágyban. Persze van ilyen is, de éppenséggel nem ez a standard - cáfolja N a prekoncepciót mosolyogva. Ők inkább a stílusban,  hozzáállásban, körítésben tudnak többet, nem konkrétan az ágyban. Persze vannak kivételek is, mint mindenben, de egyértelműen kijelenthetem: a szexben a fiatalok, mondjuk a harminc körüliek sokkal jobbak. Ma már divat a másikra figyelni, tele van minden azzal, hogy hogyan kell a szexet jól csinálni, hogy hogyan lehet egy nőnek  örömet okozni, hogyan lehet megtudni, hogy a másiknak mi a jó. A fiatalabbaknak ez már beépült a világképükbe. Az idősebbekben ugyanúgy benne van a szándék, próbálkoznak is, de mintha kevésbé ismernék hozzá az eszközöket.

 

- Van egyértelműen pozitív találkozásod vendéggel?

Persze, sok ilyen van. Előfordul, hogy valakivel tényleg közel kerülünk egymáshoz. Ez lehet több rövidebb találka után, vagy egy-két hosszabb után. Erre a kérdésre először a hosszabb együttlétek ugranak be.

Volt például, hogy találkoztam valakivel a szállodájában. Elvileg egy-két órára. A szex nem sikerült olyan egyértelműen jól, amin ő nem lepődött meg, elég nehéz esetnek ismeri magát. Inkább csak én voltam elégedetlen a saját teljesítményemmel, neki pozitívan jött le az egész. Viszont utána ottragadtam, a levezető beszélgetésből egy több órás, érdekes dumálás kerekedett. Amikor távoztam, ki akarta fizetni az egész időt, ami nekem furcsán jött le, hiszen tisztán a saját élvezetemből maradtam ott. Úgy is számoltam. Nem is akartam elfogadni, végül lealkudtam valahova félútra, a kettő közé. Maximálisan pozitív érzésekkel távoztam. Másnap felhívott, hogy ő ugyan már továbbutazott Magyarországról, de nagyra értékelné, ha vele töltenék két napot Prágában, a nyaralása következő állomásán. Utánamentem vonattal. Ott szintén nagyon jól éreztem magam vele. Ritka, hogy valakivel ennyire jól kijöjjek, ráadásul úgy hogy a nap nagy részében együtt voltunk. Itt nem elsősorban a szexről vagy a randevú-fílingről, illúziókról szólt a dolog. Inkább jó barátokként jártuk be Prágát.

Ugyanakkor olyan találkozó is volt, ahol ezek a dolgok játszottak fontos szerepet, inkább olyan volt mint egy jó randevú. Szinte minden tekintetben.

A rövidebb találkák között is van ilyen egyértelműen pozitív élmény, belőlük gyakran lesz törzsvendég. Mind a rövid, mind a hosszabb ilyen találkozók után előfordul, hogy valakivel megtartom a privát kapcsolatot, akár neten keresztül.

 

- Volt extra negatív élményed is, vagy ez az egész elkerült téged?

Nem hiszem, hogy bárkit elkerülhetne az ilyesmi. Olyan még nem volt, hogy bárki bántani próbált volna, akár fizikailag, akár máshogy. De olyan igen, hogy úgy éreztem, akivel együtt vagyok az teljesen szociopata, vagy egyszerűen komplett őrült. Nem lépett fel fenyegetően, ugyanakkor volt, hogy kimondottan visszafogtam magam, mert teljesen kiszámíthatatlannak éreztem. Próbáltam lavírozni, nehogy valami történjen, aztán pedig nagyon megjegyeztem a telefonszámát és a nevét, véletlenül se fussunk össze még egyszer. Nem tudom mi történhetett volna, de nem szívesen játszok az ilyesmivel. Hála Istennek, ez nagyon ritka, szerintem egy kezemen meg tudnám számolni az összeset. De kettőn biztosan.

Ilyenkor általában az a legrosszabb, hogy az illető mintha nem is látná bennem a másik embert. Akármit is csinálok, a saját fantáziavilágában marad, helyettem egy általa elképzelt nővel, és eszerint is értelmezi a reakcióimat. Vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyja azokat a reakcióimat, amik nem illenek a képbe. Ez néha csak nyomasztó, de van, hogy egészen ijesztően hat. És ráadásul nagyon nehéz elmagyarázni, mi bennük a durva, hiszen amúgy nem csinálnak vagy kérnek semmi olyat. És mégis, utána akár napokig is nyomaszt a sztori.

Ezzel ellentétben azzal nincsen semmi problémám, ha valakinek furcsa elképzelései vannak a szexről - ha egyébként rendesen reagál a viselkedésemre. Például volt, hogy találkoztam egy mazochista pasival. Ő nem mondta előre, mit szeretne, és csak a második találkozókor beszélt a speciális igényeiről. Értetlen voltam, de kipróbálás miatt belementem. Aztán rájöttem hogy ez nem nekem való, nálam a kegyetlenségnek és a szexnek nincs köze egymáshoz. Emiatt rosszul is érzem magam közben, hiába volt jó neki, amit csinálok. Így egyszerűen megegyeztünk hogy én ezt vele nem. Persze nem is voltam neki igazán jó, mert nem volt bennem semmi átélés. Hiába nyomkodtam a karjába a cigiparazsat, pont úgy, ahogy kérte. Így végül keresett másvalakit, olyat, akinél ez a magatartás zsigerből jön.

Az egész találkozó meglehetõsen bizarr volt, de voltaképpen nem negatív. Legalább ilyet is láttam, és kifaggathattam hogy miért szereti ezt. A válasz amúgy teljesen sablonos: nagyon durva gyerekkora volt, kegyetlenkedve szerető szülőkkel, mindenféle, akár nemi bántalmazással. Nem is heverte ki, azóta nincs egy-két hónapnál hosszabb párkapcsolata, a szado-mazo vonalon sem.

 

Volt olyan vendéged, aki beléd szeretett?

Ilyesmi előfordul, ugyanakkor én nem viselkedek kétértelműen, nem biztatok senkit, így nem könnyű belém szeretni. Az lehet megtévesztõ, hogy egyáltalán nem vagyok nyitott párkapcsolatra, ugyanakkor az emberekre általában igen. Van, aki ezt az érdeklődést hajlamos félreértelmezni. Ilyenkor igyekszem képbe helyezni, nem durván, de egyértelműen. Addig nekem is nagyon jó, amíg vonzódunk egymáshoz, amíg jó a szex, és jó a beszélgetés, de tovább nem szeretnék menni. Taszít az a hozzáállás amiben a lány a minél több pénz érdekében játszik a partnerével - én nem is teszem.

Az ilyen helyzetek leginkább arról szólnak, hogy valakinek a rendes párkapcsolatában erős hiányérzete van, és belém vetít minden olyan jót, amit a párja nem tud nyújtani. Közben mindketten tudjuk, hogy amúgy nem passzolnánk. Ez nem tudom, nevezhető-e szerelemnek.

Persze olyan is lehetséges, hogy egy visszajáró vendéggel tényleg közel kerülünk egymáshoz, és én is el tudnám képzelni, hogy megpróbálhatnánk együtt. Ha nem lennék foglalt. Ez elég bonyolult helyzet. Ilyenkor egy jó darabig billegünk a dolgok határmezsgyéjén, akár így is maradhatnak a dolgok. A páromat nem fogom elhagyni, úgyhogy én csak addig megyek, amíg az nem veszélyezteti a kapcsolatunkat. Ugyanakkor jól esik közel lenni olyasvalakihez, akivel ennyire jók vagyunk együtt.

Folytatjuk...

Interjúalanyunk blogja: Egy callgirl naplója

cikk-tipus-altalanos

« előző rész || következő rész »

 

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek