Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Bár sokan bizonytalanok, mi a teendő akkor, ha autójával külföldön éri baleset az embert, a kárrendezési folyamat valójában nem sokban különbözik az itthon megszokott eljárástól.
A külföldi autóbalesetek sajátosságairól Jeney Attilát, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) kommunikációs vezetőjét kérdeztük.
Fontos a megfelelő biztosítás
Először is érdemes tisztázni, hogy milyen biztosítás ajánlott külföldi autós utazás esetén. Fontos tudni, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) az okozott károkra nyújt fedezetet. Ez a 2009. évi 62. törvény (KGFB tv.) értelmében minden üzembentartó számára kötelező, hiszen a kárt a károkozó felelősségbiztosítója téríti meg. A KGFB a károsult és a károkozó érdekeit egyaránt szolgálja.
A károsult követelése attól függetlenül megtérül, hogy a balesetet okozó gépjármű üzembentartója képes-e vagy hajlandó-e a kártérítést megfizetni; ugyanakkor a biztosítás védi a károkozót is, hiszen a biztosítási díj ellenében a biztosító átvállalja tőle az okozott kár teljes vagy részleges megtérítését
– mondta el kérdésünkre Jeney Attila.
Ha autóval utazol külföldre, akkor a KGFB mellett fontos CASCO biztosítással is rendelkezni. „Ha a saját hibánkból keletkezik a kár, akkor a CASCO térít, ha nekünk okoznak kárt, akkor a kárt okozó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítására térítik majd meg” – magyarázta a szakember.
A Magyar Biztosítók Szövetsége emellett olyan utasbiztosítás kötését is javasolja, amelynél szerepel a kiegészítő fedezetként választható assistance szolgáltatás. Így szükség esetében magyar nyelven lehet kommunikálni a biztosítóval.
Ezek a teendők külföldi baleset esetén
Jeney Attila szerint a balesetet követően ki kell tölteni a kék-sárga európai baleseti bejelentőt, amely formailag ismerős lehet: minden rubrikája megegyezik a magyar nyelvű nyomtatvánnyal. Amennyiben magyar állampolgár vagy, és Magyarországon üzemben tartott járművel okozol kárt külföldön, a MABISZ által fejlesztett E-kárbejelentő applikációt is használhatod (feltéve, hogy az adott ország jogszabályai nem rendelkeznek másként).
„Ha a balesetet szenvedett gépjármű üzemképes, akkor minél előbb jöjjenek haza vele. Ebben az esetben meg kell nézni, hogy az okozó gépjármű felelősségbiztosítójának ki a magyarországi levelezőpartnere, kárrendezési megbízottja (MABISZ Információs Központ), és ott kell jelenteni a kárt. Az alábbi linken találnak meg minden ehhez szükséges információt: https://mabisz.hu/nemzeti-iroda/. Ezután minden úgy történik, mintha belföldi lenne a károkozó, a magyar biztosító a külföldi partner megbízásából jár el” – emelte ki a kommunikációs igazgató.
Számolni kell ugyanakkor azzal, hogy a kártérítés a káresemény helyszínén érvényes magánjog szerint történik. Ez azt jelenti, hogy ha a jármű nem üzemképes, de még gazdaságosan javítható, akkor haza kell szállítani – a követendő eljárás egyébként megegyezik az előzőekben említettel. Amennyiben a jármű gazdaságosan nem javítható, akkor viszont a roncsot kinn kell hagyni a káresemény országában (az Európai Unión belül), a kárt pedig közvetlenül a károkozó felelősségbiztosítója rendezi a magyarországi levelezőpartner, kárrendezési megbízott segítségével.
Amennyiben saját hibánkból következett be a baleset, akkor a CASCO biztosítás feltételeiben meghatározottak szerint kell eljárni.
Így történik a kárrendezés
A kommunikációs igazgató tájékoztatása szerint külföldi balesetnél a kárfelmérés után történhet meg a jármű javítása. Ha csak „szükségjavítást” követően lesz üzemképes az autó, akkor azt közvetlenül a baleset után ki kell javítani annak érdekében, hogy haza tudjon vele utazni a károsult.
A végleges javítás itthon történik, amikor a külföldi biztosítótársaság erre engedélyt ad.
Bár egyik olvasónkkal előfordult, hogy hiába telt el egy hónap a baleset után, és történt meg a kárfelmérés, autója javítása nem kezdődött meg, mert a szerviz azt állította, hogy a biztosítónak 30 napja van reagálni, Jeney Attila szerint ilyen szabály nincs.
A külföldi és belföldi eljárás között tehát nem sok különbség van. A lényegi eltérés, hogy a magyarországi partner a külföldi biztosító megbízásból jár el, így a kifizetésben a döntés a külföldi biztosító kezében van a zöldkártyás károknál. Amikor pedig kárrendezési megbízottként jár el, akkor saját hatáskörben dönt a biztosítótársaság.
Ha kíváncsi vagy, melyik az a helyszíni bírság, amit nem kötelező befizetni, olvasd el ezt a cikkünket is!
